A piros szín kötelező, a takarítás tilos:
Kínai Újév – két hetes ünnep Délkelet-Ázsiában

Idén január 31-én kezdődik a Ló Éve és ezzel az év eleji ünnepi időszak az ázsiai térségben. Délkelet-Ázsia sok országában ünneplik a Kínai Újévet, más néven a Tavasz Fesztivált, vagy Holdújévet. Az ünnepek pontos meghatározásához a kínai luniszoláris naptárat használják, így az ünnep minden évben az Újhold első napjával kezdődik, tizenöt napig tart és az utolsó napon megrendezett lampionünnep zárja. A Kínai Újév alkalom arra, hogy a családtagok összegyűljenek, közösen ünnepeljenek és megajándékozzák egymást. Nincs a világon még egy esemény, amely ennyi embert mozgatna meg, hazánkból is rengetegen utaznak haza az ünnepekre.

Kínai Újév - a ló éve

A Kínai Újév a térség legnagyobb ünnepe, amikor a hagyományok szerint elűzik az óév sérelmeit és szerencsét biztosítanak az újévre. Az ünnepre való készülődés már a hetekkel korábban megkezdődik, a legfontosabb, hogy a ház kisöprésével, az ablakok és ajtók újrafestésével megtisztítsák otthonukat az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A takarításnak sajátos szabályai vannak: a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. A háznak újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes takarítóeszközt el kell rejteni, ugyanis ha valaki újév napján is söpörne, azzal kikergetné a szerencsét a házból. Ollót, kést nem szabad használni, mert azok könnyen elvághatják a szerencse fonalát. A tartozást vissza kell fizetni még az újév előtt. A hagyományok szerint a piros a bőség színe, ezért az otthonokban megjelennek a piros dekorációk: fali díszek és lampionokat mindenütt. Az első este ún. Reunion Dinnert tartanak, amelyen az egész család összegyűlik. Ilyenkor a családban nem szabad érzékeny és kellemetlen témákat érinteni, de illik megajándékozni egymást. A gyerekeknek és a nőtlen férfiaknak piros borítékban (hong bao) papírpénzt adnak. Figyelni kell arra, hogy az összeg páros szám legyen, mert ezek szerencsét hoznak. A második nap, amely az új év kezdete és Cai Shen – a Gazdagság/Jólét Istene – születésnapja. Ilyenkor szokták végiglátogatni a rokonokat.

Kek Lok Si szentély
Kek Lok Si szentély, a malajziai Penang szigetén

Minden országnak vannak saját tradíciói is, Szingapúrban fontos a folklór, az ünnepségek központi eleme a karnevál jellegű Chingay Parad, ahol bűvészek, lángevők, és táncosok vonulnak fel tradicionális zenére. Az ünnepség jellemző rituáléi a hagyományos kínai eredetű oroszlántánc és a sárkánytánc. A hagyományok szerint az oroszlán szerencsét hozó állat, a sárkány pedig a bölcsesség szimbóluma. Az oroszlántánc története több mint ezer évre vezethető vissza és a táncelemek közé gyakran vegyülnek harcművészeti mozdulatok is. A sárkány színei szimbólumok, melyek segítségével elűzhetik az ártó szellemeket, imádkozhatnak a kedvező időjárásért és a szerencséért.

Thean Hou szentély, Kuala Lumpur
Thean Hou szentély, Kuala Lumpurban

Malajziában nemcsak a családtagokat, de a kollégákat és üzleti partnereket is megajándékozzák, általában narancsot vagy narancsfát adnak ajándékba. A „Nyitott Ház” szokása is itt terjedt el, nemcsak a családok, de nagyobb intézmények is bárkit szívesen látnak ezeken a napokon.

Újév napján a legfontosabb, hogy minden jól alakuljon, hiszen akkor a hagyomány szerint egész évben boldogak leszünk. Az emberek szép új ruhákat viselnek, a betegek kikelnek az ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Ezen a napon nem szabad sírni, az elmúlt évet emlegetni, negatív töltetű szavakat (halál, kísértetek) kimondani, sőt, még a négy szót sem, hiszen az hangzásában nagyon hasonlít a halálra (si).

Kapcsolódó utazás:

Nyaralás szingapúri kezdéssel

Facebook

Get the Facebook Likebox Slider Pro for WordPress